Guinness rekord az outdoor fesztiválon

A Lafuma és a Magyar Vöröskereszt ajánlásával

"A Lafuma outdoor cég 1930 óta partnere a szabadságnak.Van-e annál nagyobb szabadság, mint egy kajakban ülve legyőzni az időt, a távolságot és Önmagunkat?

Ebben nyújt segítséget a Lafuma cég!"

Elsődleges szempont munkánk során a betegség-megelőzés, a környezettudatos és egészséges életmódra való nevelés, melyre a figyelemfelhívás rendkívül fontos. A tavalyi év során  a fesztiválon sikeres véradó napot tartottunk, az idén is várjuk szeretettel a véradókat.

Az Outdoor Fesztivál és a 2011. A Duna éve eseményekhez kapcsolódó Guinness rekordkísérletet szervezetünk nevében szívesen támogatom és megvalósításához sok sikert kívánok!

Balázsné Juhász Andrea

Magyar Vöröskereszt Váci Területi Szervezet

vezetője

Sokan kérdezték Tőlem, hogy jutott eszembe ez a Guinness kísérlet és hogyan készültem rá. Kisgyerekkorom óta a sport meghatározó része az életemnek, Igazi vizisport függő vagyok! Tavasszal, mikor először érzem a Duna illatát, már megyek is kajakozni. A fesztivál céljai között is szerepelt a Duna és élőhelyeink védelmével kapcsolatos fenntartható projektek bemutatása, a környezettudatos életmód  és a Dunakanyar népszerűsítése.

Régi álmom a Dunán végigkajakozni, most ennek egy részét tettem meg gyönyörű helyeken evezve. Célunk volt a figyelemfelhívás hogy felelősséggel tartozunk környezetünkért és a legnagyobb élővizünkért.  Számos versenyen indultam, ez még is teljesen más felkészülést igényelt. Örömömre szolgált  az a mozgósító erő, amit tapasztaltam,  orvos barátunk Dr. Farkas Kálmán a kezdetektől felügyelte a felkészülést,  az Ő ötlete alapján próbáltam ki egy géles ülést, mely által  az edzések és kísérlet alatt is „kényelmesen” ülve, feltörések és zsibbadások nélkül tudtam evezni.

A táv teljesítéséhez a kajakot a Pörnyeszi biztosította, Heincz Sándor által. A hajó neve  Revolation 46. Modern formájú de nagyon stabil kajak, mely ideális ilyen hosszútáv leevezéséhez.

Amatőr sportolóként a felkészülést úgy alakítottuk ki, hogy igazodjon civil éltünkhöz, változatos és élvezetes legyen, lehetőség szerint a gyerekek is részt tudjanak venni rajta. Például, ha mi futunk ők kerékpároznak, Az edzések fókuszába a sportok transzfer hatásai kerültek, tapasztalataink szerint meghatározott idővel az alkalmazkodások összegződnek és ilyenkor a teljesítmény ugrásszerűen megnövekszik. Az edzések alapján mondhatom, óriási lehetőségek vannak az egyensúlyozás labdán vagy lapon és közben a statikus vagy dinamikus erőfejlesztésben. Ezek a gyakorlatok szórakoztatóak és hasznosak is egyben, bárki otthon is végezheti.

A másik nagyon fontos része volt a felkészülésnek a tudatos és helyes táplálkozás, ehhez nagy segítséget nyújtott az OÉTI, és külön köszönet Zentai Andreának dietetikusnak.

A NAGY napon reggel 4.30 indulás kissé csúszva 5.50 indultunk útnak a bősi (Gabcikovo) csatornából. A kísérő motoros  tagjai voltak, a hajó kapitánya Bősz István, fia Bősz Krisztián, Dr. Farkas Kálmán orvos, és Sikó Tamás edző, jegyzőkönyvvezető. Az első 30 kilométeren erős sodrás de nagyon limányos víz volt, még így is a tervezetnél gyorsabban haladtam és behoztam a késést. Komárom felett, a szél erősödni kezdett, itt tartottunk egy fél órás pihenőt, ettem és száraz ruhát vettem fel. A következő szakaszon az olykor viharos szél, a hullámzás és hajóforgalom próbára tett, itt éreztem az első holtpontot. Dunaalmásnál kötöttünk ki legközelebb, az ebédem sonkás szendvics, banán, gyümölcs püré,müzli és krumplicukor volt.

Célba vettük Esztergomot, az időjárás nem volt kegyes hozzám, méteres hullámok és kőzátonyok közepette haladtam,  82 km megtétele után újabb holtponthoz értem, 3 km kellett hogy átlendüljek rajta. 15.30-ra érkeztünk meg Esztergomba, uzsonnáztam és kezemet átkötöttük, mivel a hosszú úton leázott a ragtapasz, mivel végig be volt ragasztva a kezem így egy kis vízhólyaggal vészeltem át az egész utat! Ez nekem is nagyon-nagy meglepetés volt.

Folytatva az utat, a szél nem enyhült, sőt  Zebegénynél a tarajos hullámok átcsaptak a  hajómon és alig tudtam evezni. Szerencsére Nagymarosnál már csendesedett a víz, és megható volt számomra, hogy az utolsó kilométereken a Duna szerelmeseivel együtt evezhettem be Verőcére, ahol több százan vártak tapssal és dobszóval.

A hitelesítés még eltartó pár hétig, a rekord neve 24 óra alatt a legtöbb kilométer megtétele folyóvízen, kajakkal női kategóriában, a teljesített táv 130,1 km.

Köszönöm a helyi sportegyesületnek, a falu vezetésének barátaimnak és családomnak a támogatást, valamint ajánlom első kajak edzőm Adácsi József emlékére.

Szilágyi Fatime  

Galéria